Már 11 napja nem írtam, mert semmi időm nem volt. Pedig annyi mindent mondhatnék... csak még nekem is nehéz felfogni, milyen boldog is vagyok mostanában:)
Szeptember 18-tól 20-ig voltunk osztálykirándulni, ami hihetetlenül jó volt=]Szegeden töltöttünk kb 2 és fél napot, és ez volt életem eddigi legjobb osztálykirándulása:)A hangulat az éneklések (köszönet érte Nektek:)) és a gitározások (köszönet érte Neked:)) miatt a tető fokára hágott:) Nagyonjó a közösség, és még soha nem szerettem ennyire suliba járni, mint most:p
Mit is mondhatnék...? Annyi a feladat, és mégis olyan hihetetlenül boldognak érzem magam:] Ez valami belső kiegyensúlyozottság, harmónia, ami talán most teljes:)
Újra járok énekkarba, hétfőn pedig musicalekből énekelek duetteket és egy szólót német cserediákoknak. Úristen... mikor a Dzsungel könyvéből először összepróbáltuk a Szavakat keresek c.-ű duettet, akkor mintha kb egy tavirózsa nyílt volna ki bennem, vagy nemtudom. Jó, ez most lehet nyálasan hangzik:D:D:D, de annyira kiteljesedtem, hogy végre énis lehetek egy kicsit előadó, és milyen romantikus a szám, meg aranyos, és mennyire szerettem, mikor Oroszlán Szonja énekelte, mikor még kisgyerekként láttam a Madáchban a darabot...szóval ez eleve egy oka ennek a boldogságnak:) Végre talán adhatok komolyabban valamit a hangommal másoknak, amitől tán ők is katarzisban törhetnek ki, ahogy azt én szoktam előadásokon, vagy Zséda-koncerten... Remélem, élmény lesz nekik is-nekünk is. Tehát ezzel sok a munka, alig voltam itthon a héten, későn értem haza, sok a próba, különóra...de valahogy nem is bántam:)Ha olyanra szánom az időmet, aminek eredménye van, akkor az mindenképpen megéri=)Nagyon örülnék, ha ennek lenne... de tényleg:)
Aztán meg ott vannak az új barátaim, akik annyira drágák, és aranyosak, és szeretetreméltóak, és gondoskodóak, és imádom őket:)=]:)Ők az új osztálytársaim közül páran, akik nagyon közel állnak már most a szívemhez:]Velük minden idő hasznos; a mosolyuk feltölt és erőt ad, a figyelmességük lenyűgöz... és még soha nem voltak ilyen jó barátaim:)És nem győzöm köszönni nekik, milyen jó is az, ha érzem a szeretetüket:)Mert csak úgy sugározzák magukból...=) S persze én is örülök, ha hasonlóakat adhatok:)
Tegnap buli volt Tokodon-hihetetlenül jó társasággal, ma pedig Hídfutás.
Jól érzem magam[: