Nem egyszerű az élet...és tán soha nem is lesz az,de épp ezért kihívás.Ami meg nem öl meg,az csak megerősít-szokták mondani. De én, míg érzem, hogy adhatnék: maradok még.
Nagyon megviselt az utóbbi egy hét többféle szempontból: egyrészt azthiszem elvesztettem valakit,aki mindigis fontos volt, dehát sokszor a rossz uralkodik dolgokon, és valószínűleg ezen is, másrészt felbukkant valaki a múltból, és talán újra akarja tekerni azt a filmet, amin valaha együtt voltunk...most így szépen kifejezve. Agyaltam sokat mindenféle dolgon, hogy milyen is vagyok én, merre menjek tovább az úton, amin járok, és azt hiszem, sikerül mindig jó utat választanom. Erről a dologról eszembe is jutott egy Zséda-Maradok még idézet:"Hinni magadban akkor is, mikor már minden elveszve látszik. A legszebb az egészben végigjárni az utat. Igen, a cél maga az út." Vannak emberek, akik kiestek az életemből, vannak akik néha felbukkannak, és örülünk egymásnak, és ez így jó, de szerintem semmi sem véletlen. Van olyan is, akire úgy érzem, már nincs szükségem, mert szerteágaztak útjaink. Viszont akik örökek, azok is maradnak:)És ugye van pár új barát is, anynira köszönöm nekik, h ittvannak mellettem:)..
Azt elmúlt 3 napban Bodrogkeresztúron, Tokajban, Sárospatakon, Szerencsen voltam anyáékkal. Jó volt pihenni, és átgondolni a dolgokat, mostmár talán tisztán látok.
Erre ma hazaérek, és mivel szembesülök?:D Megjelenik a Zséda koncertdvd és duplalemez:O*o* Azthiszem, megvan a karácsonyi ajándék:D Nahjó, még egy Zséda-pólót is kérek a Jézuskától:P Ez most lelki üdítő, hogy megtudtam, de komolyan:D Már kétségbe voltam esve, h mivan? Ilyen hatalmas Magyarországon egyedülálló koncertshow-t nem adnak ki dvd-n? Nah tessék:D
Jah, és Horváth Tamás 4ever!:) Ő egy dunaújvárosi (asszem) srác,aki már tavaly indult a megasztárban is,de sajnos nem jutott tovább, pedig nagyon drukkoltam neki:P És most ittvan a Csillag születikben, továbbjutott, és vááá:]17 éves, kinéz 21-nek, atom hang, minden:DHajrá!=]

Hihetetlen, hogy rohan az idő... már október van, lassan Mindenszentek, hideg, kabát... nemrég még nyár volt. Ehhez képest tegnap már megvettem a téli sapkát-sálat. Nagyon fura volt a C&A-ban, a bolt tele kötött holmikkal, sapkák, sálak, kesztyűk... észre sem veszem, és egyszercsak itt lesz a karácsony:D Ami jó is, mert az az évnek egy külön hangulata, és már várom. Addigra megjelenik az új Zséda-album is, ha minden igaz=D
Tegnap este itt volt Fanny, és mivel itt is aludt, volt elég idő beszélgetni dolgokról. Fura volt együtt felidézni a tavalyi tanév egy szakaszát, ami eléggé meghatározó volt mindkettőnknek: a frankában a tánc...és milyen rég volt már az is... egy külön életszakasz volt, ami, ha végetér, úgy hittük: nem éljük túl, mert annyira élveztük. Ennek ellenére eltelt több, mint fél év, azóta rengeteg minden történt, és egyáltalán nem bánom, hogy akkor ott annak vége lett. Sok minden változott azóta, és ha most újra át lehetne élni az egészet, nem tenném. Max megnézném egy dvd-n azt a pár hónapot:D Aztán ott van még volt o.társunk halála, ami nyár elején annyira felfordított bennem mindent... soha többé nem szeretnék hasonlót átélni, és nem akarom, h ilyen dolgok történjenek. Ahhoz túlságosan jó élni,hogy szörnyűségekkel kelljen szembesülni. Pedig sajnos van elég a Földön:/. Hát mindegy, szóval tegnap este felidéztünk sokmindent, és megállapítottuk: most sokkal jobb minden, mint akkor volt, és örülünk annak a környezetnek, amiben most lehetünk. És én nagyon szeretek a mának élni:D Úgyhogy próbálom a lehető legjobban alakítani a dolgokat az életemben: kicsit tanulok, sokat vagyok barátokkal, és rengeteget énekelek:D:D:D Najó, tanulásra is fordítok eleget...de azért a többi mégiscsak több boldogságot okoz:P=)Mégjó:D

Mostanra megint gyűltek össze gondolatok, bár mindent én sem értek, de próbálom összeszedni azért:)
Ez a hét extrafárasztó volt, kevés alvással, de végigcsináltam. Szereplés, tanulás, egy kicsit fejetlenség kedden, mikor rájöttem, bennhagytam minden könyvem a suliban, amiből másnapra kellett volna tanulni, de megoldottam aztán:D Fannynál aludtam, azaz tanultam és beszélgettem inkább, mert alvás csak 2 óra volt:D Másnap kellemes volt suliba menni, főleg, hogy a kémiatanár is szemétkedett, és nem fogadta el a szorgalmimat, amin kb másfél órát dolgoztam...na mindegy. De azért alapból jól éreztem magam, merthát a tásaság sokat dob a hétköznapokon:) És így semmi sem fárasztó annyira,mert megvan az alap jókedv, onnantól meg már nem kérdéses=]
Csütörtökön voltunk filmet nézni így páran az osztályból Pankánál, hát nagyonjó volt:)Aztán rá ez a tegnap esti Simon Júda...:)Oké, paráztam azon az ide-oda billegő hajószerű hintán, de megérte:D És persze az sem mellékes,h volt, ki vigyázzon rám:)Köszönöm:]
Ma eléggé lehangoltan érzem magam :/ Takarítás órákon át, aztán anyával sem értek szót...olyan nehéz...lehetne megértőbb, de igazán...és egy idő után már nekem is elfogy a türelmem vele szemben. Mostanság nem felhőtlen a viszonyunk, és ez így eléggáz...bántja,h keveset vagyok vele, meg hogy a barátaimra szentelem minden időmet...amiben van igazság, dehát nem mondhatja, sokmindent megosztok vele. Sokszor tökjól esik odamenni hozzá, és ecsetelni dolgokat, vagy mesélni arról, milyen jól érzem magam, hülyéskedni, mert azt annyira bírja:D Szóval igyekszem most rendezni a dolgokat, meg figyelmesebbnek lenni vele szemben, de nekem sem egyszerű...annyiféle érzés van mostanság bennem, és annyi kérdés, amikre várom a választ... Kicsit összekuszált, a részemről mégis világos...dehát nem olyan egyszerű az életben minden. De türelmes vagyok, és szerintem az arcomról mindig leolvasható minden:)És minden igaz...[= Él a szívem,de még mennyire:)

Najó, már elég régen írtam, úgyhogy most eljött az idő:P
Nem történt túl sok minden... hétfőn megvolt a fellépés a suliban, amiről már előzőleg írtam. Állítólag jól sikerült:)Kedden megismételjük. Jól éreztem magam egyébként. Az elején még nagyon izgultam, aztán szépen lassan feloldódtam. Ez a Dzsungel könyve meg A muzsika hangja telitalálat volt, szerintem illenek hozzám[:
Aztán megtudtam, hogy az István, a királyban én leszek Gizella, aminek nagyon örülök:)Egyik kedvenc darabom:)Panka meg Sarolt lesz, már várom a próbákat:D
Aztán ma voltunk Fannyék előadásán.Hűűű...nem volt semmi, le a kalappal, tehetségesek vagytok:)Előadás végén pedig odajött hozzám a Művész Úr, és számonkérte,h énekelek:D:D Megtisztelő=D De megígértem neki, hogy majd sort kerítek rá vele is:D
Egyébként ez most olyan jó, meg jól esik, hogy hívnak ide-oda énekelni-szerepelni. Tavaly szinte semmi sem volt. Most meg átjöttem másik suliba, és máris zajlik az élet:D Nagyon élvezem:)És ezen kezdtem el ma pont gondolkozni...milyen fura is az élet...éppen mikor kezdenék valamiről letenni, hogy úgysem lesz belőle semmi, akkor az élet közbeszól, és nem engedi, hogy elvesszen bennem az a valami. És tudjátok mit? Ezt mind nektek köszönhetem, akik biztatnak. Így egyre több energiám lesz, és a Ti véleményetekre adok. Ha nem lenne visszajelzés, hogy valami jót csinálok, akkor rég felhagytam volna már mindennel. De lehet, hogy az élet pont így akarja, ez van valahol megírva, hogy nekem ezt kell csinálnom, mert a hang egy ajándék. S ha már élhetek vele, és másokat boldoggá tehetek az által, hogy énekelek, már akkor is megérte:)Értetek csinálom:]
Hát akkor szép hétvégét, jó pihenést Nektek:)

István: Látod, írtam?;)És jóvolt egy hete:D Öööö...majd szólj rám, ha elfelejteném, hogy mutassak neked egy Kamarás Mátés videót:D jah,és a lényeg: szkeptikus=D