<body><script type="text/javascript"> function setAttributeOnload(object, attribute, val) { if(window.addEventListener) { window.addEventListener('load', function(){ object[attribute] = val; }, false); } else { window.attachEvent('onload', function(){ object[attribute] = val; }); } } </script> <div id="navbar-iframe-container"></div> <script type="text/javascript" src="https://apis.google.com/js/platform.js"></script> <script type="text/javascript"> gapi.load("gapi.iframes:gapi.iframes.style.bubble", function() { if (gapi.iframes && gapi.iframes.getContext) { gapi.iframes.getContext().openChild({ url: 'https://www.blogger.com/navbar/8369428220011989086?origin\x3dhttp://kiralylanyfarmerban.blogspot.com', where: document.getElementById("navbar-iframe-container"), id: "navbar-iframe" }); } }); </script> <iframe src="http://www.blogger.com/navbar.g? targetBlogID=3054107564476057249&blogName=Érezd, amit én&publishMode=PUBLISH_MODE_BLOGSPOT&navbarType=BLACK&layoutType=CLASSI C&homepageUrl=http%3A%2F%2Furl.blogspot.com%2F&searchRoot=http%3A%2F%2Furl.blogspot.com%2Fsearch" height="30px" width="100%" marginwidth="0" marginheight="0" scrolling="no" id="navbar-iframe" frameborder="0"></iframe> <div id="space-for-ie"></div>
Mérföldek tengerén, ha rám hangolsz, elkísérlek...
szijja =)


"Érezd,amit én"-mondhatnám így is...vagy: "Most valami elkezdődött"...idézve példaképemet.
Tehát elindult most ez a blog (a segítségért köszönet Filyamnak), mert úgy gondoltam, vannak gondolataim, érzéseim, amiket megosztanék veletek. Aki ismer, az tudja nagyjából milyen vagyok, de így talán mégjobban megismerhet. Aki pedig nem,az betekintést nyerhet az életembe. Nem ígérem,hogy minden nap írok majd, de a fontosabb és meghatározóbb dolgok biztosan itt lesznek. Ha van kedved, látogass el néha ide, esetleg reagálhatsz is bizonyos dolgokra a "Tag" menüpont alatt.
Köszi,hogy benéztél=]
Máskorra is Várlak...

Angi
A legszebb az egészben végigjárni az utat. Igen. A cél maga az út.
2010. január 24., vasárnap


Ez a nap nagyon sokat jelent nekem. "Most valami elkezdődött." "Mertem egy nagyot álmodni." Igaz, az a szint még nagyonnagyon messze van tőlem, amilyen magasan az az ember áll, aki ezeket mondta (Zs.:)), számomra mégis most valami elkezdődött. És ehhez kellett sokat álmodni, hogy egyáltalán idáig eljuthassak, az első nagyobb lépcsőfokig: Kővirágok Énekiskola. Ezt korábban is említettem már, hiszen ide jár Brasch Bence, az igazgatónőnél, Kővári Juditnál tanult Zséda, Dobrády Ákos, Szekeres Adrien, és megannyi musicalszínész. Most úgy látszik, kezd kirajzolódni az utam, ami már eddig is valamerre vezetett. Valamerre... a keresgélésbe. És most megtalálta a legjobb irányt. Ma voltam a Kővirágok Énekisolában, hogy meghallgasson Kővári Judit: milyen a hangom, lenne-e értelme felvételiznem, ha igen, akkor segítsen. Annyira, de annyira féltem, hogy mi lesz. Elég jó leszek-e, mert néztem és hallgattam videókat, és ide nagyonnagyon szép hangú fiatalok járnak. A másik meg az, hogy Kővári Judit véleménye már megad egy erős alapot. Nagy tudású tanár, és ugye kik kerültek ki a keze alól...hát az egyik pont Zséda:) Ezért mérvadónak vettem azt, amit majd mond. Bementünk egy terembe, és megkért, hogy beszéljek magamról. Én elmeséltem neki, h 9 éve énekkaros vagyok, fellépések, akkor most a sulival a fellépések, zenesuli 3 éve, színházimádat 7 éves korom óta, meghallgatás tavaly ősszel az Operettben, Zsédával való éneklés, és ZsédaZsédaZsédaZséda:) Mindezekkel elkápráztattam, örült ezeknek a dolgoknak:) Zsédára pedig azt mondta: "Olyan, mintha a lányom lenne. Na, majd megmondom neki, hogy ennyire szereted.:)" Aztán egyik magnó sem játszotta le az alapjaimat, amiket vittem, tehát a tanárnő leült, és azt mondta: "Akkor accapella(=zene nélküli éneklés)".Én:"Melyiket?"T.:"Csillagok aranya." Oké, elénekeltem kb a feléig, de tökjó volt, mert ahogy elkezdtem énekelni, hallottam, h jó a terem akusztikája, ez sokat segített. Kővári Judit teljesen el volt kápráztatva a hangomtól, és mondta,h. mondjam meg az énektanáromnak, h. nagyon jól megtanította a technikákat is. És szépen nyújtom a hangokat, vagy vmi ilyesmi. Aztaaa, hát ennek a véleménynek el lehet képzelni, hogy örültem.(= Aztán elénekeltem neki egsy népdalt, majd skáláztunk kicsit zongoránál, hogy megnézze, mekkora a hangterjedelmem. Egy dallamot egyből el kellett énekelnem 2 oktávval lejjebb is, ami azért nem volt semmi feladat. És ilyeneket mondott közben: "Gyönyörű! Nagyon szép!" Hát én nem hittem a fülemnek...nem hittem volna, hogy így fog tetszeni neki, amit csinálok, és a technikám. Mondjuk az szerencse volt,h. eleget ittam előtte (teát:D;D), és a hangom rendben volt, egyáltalán nem rekedtem be. Majd elmondtam Júlia a monológját, amiben aztán sokat segített, h. miként tudnám jobban előadni, és nagyon tetszett neki, h. egyből vettem mindig a lapot. Azt mondta, ráérzek a dolgokra, és jólnevelt vagyok. Valamint az is látszik rajtam, hogy jól tanulok (hát, remélem jó lesz a 2. félévem,mert eddig nem fényes:P), mert az énekléshez is szorgalom meg odafigyelés, megfigyelés kell, ami látszik, hogy nálam működik. Nagyon levette a dolgokat. Csak néztem:O A végén még segített, miket vihetnék majd a tavaszi felvételire, és látszott, szimpatizál velem, amit reméltem:)Kicsit mesélt Bencéről is :)...Szóval nagyon örülök, hogy sikerült kellőképpen felkészülnöm, és megfeleltem az elvárásainak. Mostmár a felvételi lebeg a szemem előtt, mert ott egy egész bizottság lesz. Igyekszem minél jobban felkészülni rá, ahogyan a maira is tettem. De ez a ma már eleve egy ajándék. Erőt és hitet adott, sugárzott, és figyelt rám. Egy szó csak a megfelelő erre: köszönöm. :)

írtam @22:09-kor.

Eddig 0 komment

Királylány farmerban, színházban
2010. január 17., vasárnap


Igen, a címet szó szerint kell értelmezni:D A mai napom úgy kezdődött, hogy felébredtem, bekapcsoltam a RTL-t, amin a Madách színház Producerek c.-ű nagysikerű darabjáról ment egy műsor, amiben a kulisszák mögé engedtek betekintést, és a darabból részleteket mutattak. Oroszlán Szonja, Nagy Sanyi, Alföldi, és a rendező: Szirtes Tamás. Ezek egyből megmaradtak bennem. Áhh, mondom magamban: ezt meg kell nézni. Tele van zenével, gyönyörű díszletekkel, jelmezekkel... kár lenne kihagyni. Aztán felmentünk a családdal Pestre, hogy megnézzük, merre is van a Kővirágok énekiskola, ahova hamarosan megyek meghallgatásra (már várom:) BraschBenceee*o*(L)). Ebédeltünk, és elsétáltunk a Madách felé, hogy megkérdezzük a jegypénztárnál, mikorra lenne jegy. A csaj közölte, hogy ma megy utoljára, aztán egy másfél hónapra leveszik a műsorról, s majd csak később lehet újra megnézni, de az időpontot még ő sem tudja. Erre mellettünk egy bácsi, egy igazán jól szituált, akin látszott, hogy színházjáró, intelligens, megkérdezte: "Van 2 jegyem a mai előadásra, 2000 Ft/db, az erkélyen, bal oldalt. Nem szeretnék megvenni?" Anyával nézünk egymásra: :O én: "Aztaaaaa...dejólenne*o*"És ugyanebben a pillanatban lenéztem a cipőmre, és a nadrágomra: deszkáscipő, farmer...uhhh... nah most milegyen?:/ Nem szerettem volna így színházba menni, mint egy bunkó köcsög, aki nemtudja, hogy kell felöltözni egy ilyen helyre. Hezitáltam pár percig, de aztán belegondoltam, hogy nagyon bánnám, ha ezt az előadást most kihagynám, és a bácsi is aztmondta,h ez most nemgáz, mások is mennek így...kerülgetett egyszerre a sírás és a jókedv... és kijelentettem, mielőtt még esetleg visszaszívnám: "Menjünk!" A többiek hazamentek, csak anyával mentünk be, és láttam egy srácot hasonló szerelésben, mint én, szal megnyugodtam:D Sőt! A szünetben egy tornacipős-farmeros srác oda is jött hozzám, h mennyibe került a Producerek-es újságom. Szal aztán annyira nem volt gáz:D De azért paráztam a tekintetektől. Én is mindig elítélem azokat, akik nemtudnak ilyen helyre alkalomhoz illően öltözni. De abszolut nem csalódtam, mert fantasztikus volt az előadás:)!Ráadásul pont a jó szereposztással láttam: Oroszlán Szonja, Nagy Sanyi... Szóval ez volt aztán a random színházbamenés:D Végülis az élményért mentem, nem azért, hogy kiöltözzek... amit meg szerettem volna, azt megkaptam. Csak éppen királylány farmerban :)...

írtam @20:47-kor.

Eddig 0 komment

Kétségben, álmokban. Gyöngyökkel, rongyokban. Könnyek közt, mámorban. Mennyekben, poklokban.
2010. január 12., kedd


"Mikor eljön támad a szél, túl sokat ígér. Már nem akarod látni a napot. Úgy sodor az éj a szíveden át."
Nemtudom, és össze vagyok zavarodva. Valójában azt sem tudom, hogy én mit akarok. Szóval: fogalmam sincs. Majd alakítja az élet,ahogy akarja.
Hm...és holnap énekvizsga. Ehhez képest hulla fáradt vagyok már két napja, mert alig alszom. Sok hülye beadandó izé... és akkor még a némettz is-.- Holott a gondolataim valahol teljesen máshol járnak. Jah, mai táplálékbevitel: 2 kanál főzelék, 2 mandarin (y) Miért nem tudok enni? Miért nincs étvágyam? Ez már megint annak a tünete... meg az is, hogy egésznap görcsben volt a gyomrom, estig. Hogy lehet még ennyi idő után is nagyon nagy fájdalmat és hihetetlenül kellemes izgulást érezni? Így volt azelőtt is... de mikor volt már az... azóta tényleg Fordult a sorskerék, készült egy új regény :/

írtam @22:53-kor.

Eddig 0 komment