Mostanra megint gyűltek össze gondolatok, bár mindent én sem értek, de próbálom összeszedni azért:)
Ez a hét extrafárasztó volt, kevés alvással, de végigcsináltam. Szereplés, tanulás, egy kicsit fejetlenség kedden, mikor rájöttem, bennhagytam minden könyvem a suliban, amiből másnapra kellett volna tanulni, de megoldottam aztán:D Fannynál aludtam, azaz tanultam és beszélgettem inkább, mert alvás csak 2 óra volt:D Másnap kellemes volt suliba menni, főleg, hogy a kémiatanár is szemétkedett, és nem fogadta el a szorgalmimat, amin kb másfél órát dolgoztam...na mindegy. De azért alapból jól éreztem magam, merthát a tásaság sokat dob a hétköznapokon:) És így semmi sem fárasztó annyira,mert megvan az alap jókedv, onnantól meg már nem kérdéses=]
Csütörtökön voltunk filmet nézni így páran az osztályból Pankánál, hát nagyonjó volt:)Aztán rá ez a tegnap esti Simon Júda...:)Oké, paráztam azon az ide-oda billegő hajószerű hintán, de megérte:D És persze az sem mellékes,h volt, ki vigyázzon rám:)Köszönöm:]
Ma eléggé lehangoltan érzem magam :/ Takarítás órákon át, aztán anyával sem értek szót...olyan nehéz...lehetne megértőbb, de igazán...és egy idő után már nekem is elfogy a türelmem vele szemben. Mostanság nem felhőtlen a viszonyunk, és ez így eléggáz...bántja,h keveset vagyok vele, meg hogy a barátaimra szentelem minden időmet...amiben van igazság, dehát nem mondhatja, sokmindent megosztok vele. Sokszor tökjól esik odamenni hozzá, és ecsetelni dolgokat, vagy mesélni arról, milyen jól érzem magam, hülyéskedni, mert azt annyira bírja:D Szóval igyekszem most rendezni a dolgokat, meg figyelmesebbnek lenni vele szemben, de nekem sem egyszerű...annyiféle érzés van mostanság bennem, és annyi kérdés, amikre várom a választ... Kicsit összekuszált, a részemről mégis világos...dehát nem olyan egyszerű az életben minden. De türelmes vagyok, és szerintem az arcomról mindig leolvasható minden:)És minden igaz...[= Él a szívem,de még mennyire:)